1913-ban ezen a napon született Weöres Sándor magyar író, költő, drámaíró.

Szent Iván éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek a legpogányabb ünnepnek tartják, pedig Keresztelő Szent János egyházi napjához és Szent Iván névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágius eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.

(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Iv%C3%A1n_%C3%A9jszak%C3%A1ja)

Szent Iván napja.

Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, ő kereszteli meg Jézust. Az ő személye kapcsolja össze az Újszövetséget az Ószövetséggel. A nyelvünkben máig élő Szent Iván név a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet. Az ünnep elnevezései Zobor vidéken Virágos Szent János, Szeged környékén Búzavágó Szent János, Székelyföldön Keresztelő Szent János.